Kapcsolat a pókkal.(A téma fóruma a lap alján)
Miért madárpók?
A terrárium.
A terrárium fűtése.
Tisztítás, elhelyezés.
Etetés és vedlés.
Kapcsolat a pókokkal.
Élettartam.
Mérgezők a madárpókok?
A háló.
Szaporodás.
Nemi meghatározás.
A madárpók tartása ne csak a megfigyelésekre korlátozódjon, néha vegyük ki a pókokat a terráriumból. A madár-pók érdekes életmódjának megfigyelése olyan elbűvölő, hogy már az elegendő a madárpók megvásárlásához.
A madárpókok életmódja, egy lakócső építése vagy lakóháló fonása, a zsákmányolás, vedlés, párzás mind olyan érdekes esemény egy természetkedvelő számára, mely nagy élményt nyújthat. Gondoljuk azért meg, hogy a madárpókok vadállatok, melyek a tartás során kissé megszelídülnek.
A szabad természetben senki sem gondol rá, hogy megfogjon egy madárpókot, mert a vad madárpók nagyon temperamentumos. Ez megakadályozza az állat megfogását, de számos nyugodtnak tűnő pók megfogása is problémás.
A pókok nagyon érzékeny teremtmények, súlyosan, de halálosan is könnyen megsebezhetők, ha az ápolójuk megfogja és leejti őket. Ne becsüljük ezt le. Gyakran megtörténhet ez a baleset, megijedhetünk az állat reakcióitól. Ilyenkor felszakadhat a pók érzékeny, puha potroha. A potroh, illetve az úgynevezett Opistosoma vagy Abdomen sérülése vezet a legtöbbször a madárpók halálához.
A madárpók meg is marhatja ápolóját, ezért úgy fogjuk meg, hogy ujjainkat vagy kezünket méregkarmaival ne tudja elérni, mert ugyan nem mindegyik faj marása vezet halálhoz, de igen fájdalmas lehet.
Az első alkalomkor válasszunk nyugodt, békés példányt és ezt emeljük ki először a terráriumból. Óvatosan fogjuk meg kétoldalt a 2-3. lábpár között és úgy emeljük ki. Sohase ragadjuk meg föntről a madárpókot. Ne nyomjuk meg túl erősen, mert belső sérülést okozhatunk. Ha kézzel akarjuk megfogni a madárpókot, úgy a legjobb megoldás az, ha lassan az ápolója kezéhez szoktatjuk. E céllal közelítsünk az állathoz óvatosan és hagyjuk a kezünkre mászni, ha nem agresszív.
Ezt egy agresszív póknál csak nagyon nagy türelemmel érhetjük el. Ha sikerül egy agresszív példányt a kezünkhöz szoktatni, úgy erre nagyon büszkék lehetünk.
Takarításkor gyakran kell a madárpókot kivenni a terráriumból. Ha nem akarjuk kézzel megfogni, akkor egy üres dobozt borítsunk a pókra és egy keményebb papírlapot csúsztassunk óvatosan a doboz alá. Így könnyen kifoghatjuk a pókot, amíg kitakarítunk.
Speciális csipesz segítségével is el tudjuk fogni a pókot. A csipesszel szintén a 2-3. lábpár között fogjuk meg a pókot. Ha a pókot már többször kivettük, akkor már nem tűnik olyan nehéznek. A nagyon agresszív állatot a kifogás után a dobozzal együtt néhány pillanatra tegyük be a hűtőszekrénybe. Az alacsony hőmérséklet hatására hamar megnyugszik.
A madárpók ügyes szabaduló és ha egyszer sikerült a lábát valamilyen nyílásba becsúsztatnia, után már könnyen ki tud szökni, ezért fontos, hogy minden terrárium jól zárható legyen. Nagyon jó megoldás a tolóajtó. Ámde nem kerülhető el, hogy egyszer csak ne szökjön ki a madárpókunk. Nem kell rögtön pánikba esni. Gondoljuk át, hogy hova szökhetett el.
A talajon lakó pók elhúzódhat egy mély, sötét sarokba, szekrényekbe, sőt a cipőkbe is. Olyan helyeken keressük, ahol meleg és sötét van.
A fán lakó madárpókok ellenben mindig a szoba magasabb területeit részesítik előnyben, például a mennyezet egyik sarkát, vagy a szekrények tetejét. Legtöbbször egy alapos kutatással hamar megtaláljuk a szökevényt.
A természetben a madárpók éjszaka aktívabb, táplálékát az éjszakai órák alatt zsákmányolja. A fogságban gyorsan átáll a nappali aktivitásra a zsákmányszerzésnél.
Vannak, akik úgy gondolják, hogy az állatot a terráriumi tartásnál nem fenyegeti veszély, ezért válik nappal aktívabbá. A folyamatos ápolás hozzájárulhat ahhoz, hogy átvegye gondozója életritmusát.
Sajnos a bérlakásokban akad néha probléma a madárpók tartásánál a bérbe adóval vagy a szomszéddal. A legtöbb ember hiányos vagy félreértett információk miatt fél a madárpóktól. Érthető egy bizonyos természetes tartózkodás a madárpóktól, ámde teljesen megalapozatlan a túlzott félelem a �borzasztó� madárpókoktól. Talán megpróbálhatjuk meggyőzni a lakótársunkat vagy egy idegenkedőt a madárpókok szelídségéről, valós tulajdonságairól.
Németországban a madárpókok tartásáról egyes területeken belül rendeletek vannak. A védett fajok tartása engedélyhez kötött. Mint madárpók tartók, természetesen megfelelő felelősséggel tartsuk állatainkat. az magától értetődő elvárás, hogy a terrárium megfelelően biztonságos legyen, kizárva más személyek veszélyeztetettségét. Ha a madárpókokat megfelelően, korrekt módon tartjuk és mutatjuk be szépségét, biztos csökkenni fog a madárpóktól rettegők száma és az alaptalan félelem.
Ha magasról esik le a madárpók és szerencsések vagyunk, csak egy megütött láb lesz az eredmény, de ez is vezethet a lábizület elvesztéséhez. A madárpók vére egy színtelen folyadék, ami azonban világosan látható, ha a megsérült részből kifakad.
Ezt a vérzést el kell állítani, erre van egy egyszerű módszer. Szórjunk szagtalan hintőport a sebre, a vazelin is jó vérzéscsökkentő eszköz, ámde legtöbbször csak nehezen vihető fel a sebre, mert a pók alig tűri el.
A vérzést a lehető leggyorsabban el kell állítani, a sebet problémamentesen lekezelni. Ha a madárpók sérüléséből adódóan elveszti egyik lábát, akkor ebből ne csináljunk nagy gondot, mert ez a láb néhány vedlés alatt regenerálódik.
Sokkal veszélyesebb sérülés, ha a pók potroha felszakad. A madárpók kedvelők ezt a sérülést legtöbbször túl későn állapítják meg és a madárpók belehal. Ám ha sikerül időben megállítani a sérülést, akkor hintőporral kezelve van esély pók életben maradására.
Egy nagyobb potroh felszakadást legtöbbször nem tudunk meggyógyítani. Ekkor szabadítsuk meg a pókot a szenvedéseitől. Ha mégis látunk esélyt a madárpók életben maradására, és hagyjuk élni, de mégis elpusztul, akkor a terráriumot alaposan sterilizáljuk.
A természetben van olyan darázsfaj, amely a tojásait a madárpók kokonba helyezi el. A darázs lárvái lassan kiszívják a kis pókok nedveit, míg azok el nem pusztulnak. A kokonba élősködnek és elpusztítják az összes kis pókot. Igaz, ez csak a vadon befogott madárpók kokonoknál fordulhat elő.
De terráriumi tartásnál is vigyázzunk, hogy a rovar táplálék petéi ne kerülhessenek bele a kokonba.
A vedlésnél előforduló végtag leszakadás is vezethet a pók halálához. Itt is hintőpor, vagy esetleg vazelin segíthet. Akár gombásodás is felléphet, ezt gombásodást gátló kenőccsel kezelhetjük. A kenőcs fajtájáról konzultáljunk a madárpók szakértővel. A szakkereskedő, aki eladta a madárpókot, biztos tud segíteni. Sok betegséget megelőzhetünk egy kis odafigyeléssel.
Tehát folyamatosan figyeljük a betegség tüneteket. Ilyen lehet például, hogy a pók nem táplálkozik rendesen, de ez az alacsony tartási hőfok miatt is lehet. Emeljük a terrárium hőmérsékletét és ellenőrizzük a táplálék felvételt.
Ha a madárpók potroha lassan elkezd kiszáradni és ráncos lesz, akkor ez a hiányzó vagy elégtelen ivóvízre utal. Folyamatos ellenőrzés és a szakszerű tartás segít, hogy sokáig tudjunk gyönyörködni a madárpókunkban.
